Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Az irodalom és az olvasás szerepe a mai világban

2009.06.02

 

 

Kép

 

 

Az alábbi interjúrészletben Spiró György, kortárs író, az irodalomolvasás és az írás mai

helyzetéről fejti ki véleményét.

 

„A nyelvvel kapcsolatban különben az jut eszembe, hogy a magyar irodalom veszélyben van, mert

rohamosan csökken az olvasók száma a fiatal generációkban. Régóta tanítok egyetemen, ott is

látom. A baj az, hogy az általános iskolában nem szerettetik meg az olvasást a gyerekekkel.

Meggondolandó, nem kéne-e átírni egy csomó régi nagy magyar művet, például Jókai regényeit,

hogy lehessen őket élvezni. A szavak felét a mai gyerekek nem értik.”

 

Érveljen a Spiró György által felvetett problémák mellett és/vagy ellen! Hivatkozzon

Olvasmány élményeire, olvasói tapasztalataira is!

 

 

 

Az irodalom és az olvasás szerepe a mai világban

 

(érvelő fogalmazás)

 

 

                        A magyar irodalom helyzete napjainkban egyre kilátástalanabbnak tűnik. Az olvasás a műveltség legfontosabb alapját képezi, a két fogalom kéz a kézben jár egymással, minden ember életében fontos szerepet játszanak. Manapság azonban a fiatal generációk körében egyre kevésbé elterjedt a szabadidő eltöltésének ezen formája. Egyre kevesebben vesznek könyvet a kezükbe, így a magyar irodalom jövője veszélybe kerülhet. Mi lehet ennek a viselkedésnek az oka? Milyen tényezők vezethettek a kialakulásához? Miért változott meg az idők folyamán az emberek hozzáállása, és miért csökken az olvasás iránt tanúsított érdeklődésünk? A probléma rendkívül összetett, így a választ sem könnyű megadni ezekre a kérdésekre, de ha felderítjük az okokat, akkor talán még nem lesz késő változtatni, és újra megmutatni az embereknek, hogy az olvasás milyen csodálatos értékeket és szépségeket rejt magában.

 

                        „…a magyar irodalom veszélyben van, mert rohamosan csökken az olvasók száma a fiatal generációkban” – fogalmazott egy interjúban Spiró György kortárs író. Úgy vélem, az író gondolatai sajnos igaznak bizonyulnak. Egy olyan útra léptünk, ahol az olvasás fokozatosan értékét veszti. Erre a helyzetre pedig nyilván azoknak az íróknak és költőknek van a rálátásuk, akiknek a kezéből a szebbnél szebb művek kikerülnek, sikerük viszont meg sem közelíti elődeikét. Spiró György is számos művet írt, egyik legismertebb regénye a Fogság, azonban csak néhány korombeli kezében láttam forogni a lapjait.

 

            Mi lehet az oka annak, hogy a fiatal generációk távolodni kezdtek az olvasástól? A legmeghatározóbb tényező véleményem szerint a technika fejlődése volt. Régen az emberek szabadidejük eltöltésére az olvasást választották, máig megannyi kötet sorakozik az idősebbek polcain. Manapság ez egészen másképp van. A mai kor gyermekének számos egyéb lehetősége van a kikapcsolódásra, és rendszerint a passzív pihenést részesítik előnyben. Számítógépeznek, televíziót néznek, multimédiás eszközök egész tárháza áll rendelkezésükre, hogy az unalmat elűzzék. Mi marad mindig a sor legvégén? Természetesen a könyv.

 

            Egészséges mértékig a technikai vívmányokkal sem lenne probléma, azonban azt hiszem, hogy ezt a határt már régen átléptük. A média rendkívül rossz hatást gyakorol a fiatalok gondolkodásmódjára, negatív irányba befolyásolja őket. Pedig a televízióban is fellelhetőek lennének hasznos műsorok, de valljuk be, csak igen kevesen döntenek ezek mellett, ha kikapcsolódásra vágynak. A Magyar Televízió kínálatában szerepel például a könyveket népszerűsítő Alexandra Pódium című műsor, de sajnos biztos vagyok benne, hogy csak kevés fiatal kíséri figyelemmel.

 

            Azon kevés korombeli, aki még hisz a könyvek és az olvasás erejében sem biztos, hogy a hagyományos formában fogja végezni ezt a tevékenységet. Az internet elterjedésével megjelentek az elektronikus könyvtárak, így a számítógépünkön is elérhetjük a műveket. Találkozhatunk ezek továbbfejlesztett változatával is, a hangoskönyvtárral, ahol egy felolvasó program hang formájában közvetíti az írásokat. Ekkor az olvasó szerepe teljesen meg is szűnik, hiszen a műveket csak hallgatja.

 

            Mi vezethet továbbá ahhoz, hogy az olvasás egyre kevésbé elterjedt elfoglaltság? „Az a baj, hogy az általános iskolában nem szerettetik meg az olvasást a gyerekekkel” – állítja Spiró György. Az író jól látja a helyzetet, ugyanis az én álláspontom szerint az értékrendek változásának legfőbb oka a könyvek szeretetére való nevelés hiánya. A nevelésben a szülők mellett a tanítók is szerepet játszanak. Fontos lenne, hogy a gyerekek előtt követendő példa álljon, és még abban a korban ösztönözzék őket az olvasásra, amikor annak szeretete jellemükbe még beépíthető. Ennek kapcsán ki kell fejtenem az egyet nem értésemet az oktatás egyik momentumával, amely nem más, mint a kötelező olvasmány. A rendszer a céljával ellentétes hatást ér el, ugyanis a megnevezés eleve elrettenti a diákokat a művektől. Ha valamit muszáj megtennie, azt a fiatal annál kevésbé fogja teljesíteni, és ez igaz sajnos az olvasásra is.

 

            Spiró György szerint meggondolandó lenne a régi nagy magyar művek nyelvezetének átfogalmazása is, mert így talán a fiatalabb generációk számára érthetőbbé válnának. Véleményem szerint azonban nem ez a probléma fő forrása, így ez nem jelentene megoldást a magyar irodalom népszerűségének gondjaira. A művek eredeti formájukban jelentenek valódi értéket, és aki valóban szeretné, az eddig elterjedt formában is magáévá tudja tenni az ismereteket.

 

            A magyar irodalom nagy alakjai közül nem Spiró György volt az első, aki reménytelennek kezdte érezni a nyelv és az olvasás szerepét. Márai Sándor Halotti beszéd című költeményében hasonló problémákra hívja fel a figyelmet. Régi nagy magyar művészek megidézésével, úgynevezett evokációval próbálta a gondokat megfogalmazni. Emigráns alkotóként jól láthatta, mennyire elkeserítővé kezd válni a magyar nyelv és irodalom helyzete.

 

                        Gondolataim zárásaként a fent említett Márai költeményből szeretnék idézni: „a gyereknek Toldit olvasol, és azt feleli: oké” A költő már évtizedekkel ezelőtt látta, hogy az irodalom szerepe csökken, és a jövő reménységei, a fiatalok sajnos táplálják is ezt a folyamatot. Hogy van-e még kiút ebből a helyzetből, és mi lesz a jövőben, azt nehéz megjósolni. Gyökeres változások és összefogás mellett azonban még van remény anyanyelvünk és irodalmunk megmentésére, ha az emberek belátják, hogy a probléma megoldása közös nemzeti érdek.

 

 

--Biró Henrietta--

Kép