Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Az advent misztériuma

2017.11.29

 

Kép


Közeledik a karácsony, kezdetét veszi a nagy adventi készülődés. Az elkövetkező négy hét remek lehetőség arra, hogy felkészüljünk az ünnepre. Hogy ezek a napok békés, meghitt hangulatban teljenek, otthonunk mellett a lelkünket is öltöztessük ünneplőbe!

Az advent a karácsony előtti négyhetes időszak, a szó jelentése eljövetel. Ilyenkor készülünk fel Jézus érkezésére. Első vasárnapja mindig november 27. és december 3. közé, utolsó vasárnapja pedig a december 25. előtti vasárnapra esik. Az advent a megújulás és a szeretet jegyében telik.

Az adventi koszorú hagyománya a lelki megtisztulásra ad alkalmat. Négy gyertyája az adventi időszak négy vasárnapját jelképezi. A gyertyák olvadó viasza és az egyre növekvő láng jelzi lelkünk megtisztulását bűneinktől, és a fény eljövetelét. A keresztény hagyomány szerint a koszorún három lila és egy rózsaszín gyertya áll. A lila a fegyelem, a bűnbánat és az összeszedettség színe, a rózsaszín az örömé. Első vasárnapján az első lila gyertyát, második vasárnapján a második lilát gyújtjuk meg, a harmadikon a rózsaszínt és a negyediken az utolsó lilát. 

A 4. században Gyula pápa rendelte el, hogy karácsony első napja december 25-ére essen. Ez a nap pont egybeesett a pogány népi rituáléval, a téli napfordulón ünnepelték a nap újjászületését.

Őseink a látszólag alvó természettel harmóniában, visszavonulásban várták a fény eljövetelét. A nehéz, lehúzó energiáktól fokozatosan megszabadulva egyfajta szellemi-lelki megtisztuláson mentek keresztül. Ma már más a helyzet, mi ilyenkor „pörgünk” a leginkább. Ez számtalan feszültség forrása lehet. 

Spirituális felkészülés a karácsonyra 

Az adventi időszak tehát különösen alkalmas arra, hogy megnyíljunk a szellemi világnak.
Elődeink azt tartották, hogy az advent négy hetében mintegy próbatételként négy különböző – mindannyiunkban ott rejlő, de a fény újjászületését megelőző „sötét” időszakban háttérbe szoruló – tulajdonságot kell megerősítenünk magunkban.

Ezek a következők: igazságosság, mértékletesség, bátorság és bölcsesség. Egyes nézetek szerint a szellemi világ ilyenkor kevésbé aktív – valószínűleg arra kívánnak ösztönözni bennünket, hogy vegyük a kezünkbe a sorsunkat.

Bárhogy legyen is, némi segítséget azonban ekkor is kérhetünk, mégpedig „célirányosan”, ugyanis mind a négy tulajdonságnak megvan a maga angyala.

Advent első hete – igazságosság

Először is próbáljunk meg őszintének lenni saját magunkhoz. Másoknak csak olyasmit mondjunk, amit úgy is gondolunk. Minél inkább törekszünk az igazságosságra, annál tisztábban látunk majd a szó átvitt értelmében. Hívjuk az igazságosság angyalát, hogy segítsen összhangba hozni érzéseinket, gondolatainkat és cselekedeteinket.

Advent második hete – mértékletesség 

Vizsgáljuk meg, életünk mely területén vagy területein borult fel az egyensúly, és mit tehetünk azért, hogy újra megteremthessük. Tartsunk mértéket minden megnyilvánulásunkban és tevékenységünkben – ahogy a buddhisták mondják, még a mértékletességben is. Forduljunk segítségért a mértékletesség angyalához.

Advent harmadik hete – bátorság 

Nézzünk szembe önmagunkkal, különösen az árnyékainkkal és a félelmeinkkel, hiszen azok csak így oldódhatnak fel. Legyen merszünk felvállalni azt, amit valójában szeretnénk. Hozzuk meg régóta halogatott döntéseinket, és ha kell, lépjünk tovább. Mindehhez a bátorság angyalától kérhetünk erőt.

Advent negyedik hete – bölcsesség

Tudatosítsuk magunkban, hogy a valódi bölcsességet nem „kívülről” kapjuk, hanem bennünk rejlik – és meg is találjuk, ha nem csak a fejünket használjuk, hanem a szívünkre is hallgatunk. Kérjük ehhez a bölcsesség angyalának segítségét. Konkrét élethelyzetek kapcsán tanácsért is fordulhatunk hozzá. Miután ezt megtettük, többé ne foglalkozzunk az adott problémával – a válasz hamarosan meg fog érkezni, ha figyelünk a jelekre. Bármi történik, gondoljunk arra, hogy minden változás – akár pozitív, akár negatív – egyben lehetőség is a növekedésre.  

A titok  

A szeretet beáramlása előtt múltbeli sérelmeink elengedésével nyithatunk kaput. Ennek alapvető feltétele az elengedés és a megbocsátás. Kérjünk erőt a szellemi világ fényképviselőitől – az angyaloktól és az arkangyaloktól – ahhoz, hogy meg tudjunk bocsátani önmagunknak és mindazoknak, akik valaha fájdalmat okoztak nekünk. Hagyjuk, hogy megszülessen szívünkben a remény, a szeretet és a boldogság. Csak kérnünk kell, és tapasztalni fogjuk, hogy rengeteg támogatást kapunk fentről. Egyre kevésbé érezzük magunkat kiszolgáltatva a pillanatnyi körülményeknek, ami rendkívül felszabadító. Minden olyan pillanatban, amikor megtapasztaljuk a kegyelem erejét, megkapjuk az advent, a karácsony ajándékát. Ezzel a lelki gazdagsággal pedig sokkal könnyebb lesz a fa alá beszerezni a meglepetéseket.

 

--Mezei Katalin--